Eleinte,
diákként nemigen tudtam igazán jó késeket venni, a pénz sem
vetett fel, illetve akkoriban azért a választék sem volt olyan
mint manapság. Aztán ahogy újra elkezdtem a természetet járni,
szert tettem egy jó barát révén egy Walther p99 késre, és ez
indított el a lejtőn, ugyanis amikor először került köszörűshöz
mindjárt láttam hogy többet másra nem bízom a késeket, nekem
kell karbantartani őket.
Így hát rengeteg utánajárás, olvasás,
acéltípusok, pengetípusok, élszögek, majd köszörűkövek,
kötőanyagok, szemcseméret, és a csiszolóanyagok egyéb
paramétereinek megismerése, és sok-sok gyakorlás a köszörűk,
kövek mellett. Így ma már a köszörűstevékenység is a kis
műhelyem egyik szolgáltatási ága.
Aztán ahogy
visszakerült az életembe a horgászat is mint gyakori időtöltés,
megint csak megváltozott a késeket rejtő ládika tartalma. Hol
csökken kicsit, hol nő. Olykor megválok egy régóta heverő
darabtól (bár ez a ritkább), máskor meg új lakót teszek bele.
De így jár a konyhaszekrény is, a tűzhely mellett előszeretettel
forgok – bár egyre kevesebbszer engedi az időm - , és néha oda
is vásárolok pár darabot.
A
bevezetőből is láthatjátok hogy elfogult vagyok a szerszámok
ezen kis csoportjával szemben. A Pécsi vásárt szorgalmasan járva
mindig figyelem a „kincseket”, ahogyan az internet különböző
aukciós, aprós oldalain is. Nem feltétlenül drága darabokra kell
gondolni, amiben valami megfog, azt megveszem. Így lett nyírfanyelű
bőrtokos Marttiini tőröm 1200.- ért, szintén Marttiini filézőm
185.- ért, solingeni kovácsolt, fanyelű késem 200.- ért, és
sorolhatnám. Ja, ezeket forintban értsd, „jó” magyar
forintban...
Akik
közelebbről ismernek azok közül többen jelezték hogy
szeretnének egy késes bejegyzést a blogon, mások mellett nekik
próbálok meg most kedveskedni egy kis válogatással. Először is
előre szólok, nem késtesztek lesznek, azt megteszik helyettem
mások. Jómagam még Makrai Tibor István „Ales” - Isten
nyugosztalja - Kaliberes írásain szocializálódtam, de mára
rengeteg írott vagy videós teszt létezik. Miután mindenkinek más
feladatra kell a szerszám, úgyis a gyakorlatban derül ki hogyan
muzsikál, persze azért vásárláskor gondoljuk át a vele végzett
teendőket. Másodszor : nem reklámozni akarok, de fogtok látni
márkákat, típust, még tán urambocsá' webshopot is megemlítek.
Azokat mutatom be elsősorban, amiket én is használok, még ha nem
is mindennap.
Na de
először -mégiscsak idehaza vagyunk- a jogszabály:
Ezen kicsit
időzz el, vagy kérd ki jogász segítségét. Eddig is sokan
vitatkoztak róla, én nem szeretnék bántani senkit, de 8cm-nél
nagyobb szúráshossz vagy vágóél felett nem lehet nálam
alapesetben kés közterületen, ugyanakkor golyóstoll vagy ceruza
igen. No comment. Aki ártani akar a másiknak az megteszi puszta
kézzel vagy egy felkapott bármivel is, aki nem annál lehet fejsze
is, akkor sem fogja a másikat macerálni vele. Itt hívnám fel a
figyelmet a pár éve a szlovákoknál elfogadott új fegyvertartási
törvényre, és áldásos hatására a közbiztonságra nézve. Akit
érdekel (nem hiszi) nézzen (járjon) utána.
Eddig az
unalmas rész, és most vágjunk bele!
A kedvenc
Ezt
a címet mindig az kapja, amelyik mindennap a zsebemen lóg. Szinte
minden olyan feladatra jó, ami egy átlag napon szóba jöhet.
Csomag levél felbontásától kezdve a kevlárelőke vágásáig
mindennek menni kell a kicsikének. Kicsike, mert olyan a törvény
amilyen (ugye valaha is a szabad embert a rabszolgától a szabad
fegyverviselés különböztette meg ), ezt a kategóriát tőlünk
nyugatabbra az EDC, azaz every day carry néven illetik, külhoni
honlapokon így találkozhatunk vele (sokszor itthonin is).
A
kedvenc titulus néha azért változik, még tizenegykét éve
boldogult egyetemista koromban egy jobb kínai bicska viselte a
címet, (később a C.J. Herbertz forgalmazt a saját neve alatt)
szép kis fanyelű, a CRKT-nál használatos Carson flipper nevű
nyitópöcökkel, széles pengével.
Majd ahogy elkezdtem dolgozni
jött helyette az első Byrd késem (a Spyderco cég első Kínában
gyártott sorozata, néhány évvel később elkezdtek Spyderco néven
az eredeti stílusjegyeket is magukon viselő Kínából származó
modelleket készíteni, jóval barátságosabb áron mint az
Amerikában vagy Japánban készült modellek esetében ),
ez
leginkább egy vastag gerincű szikéhez hasonlított, pár év után
elajándékoztam. Következett egy húzósabb darab, a Cold steel cég
Voyager XL modellje. Ez még a Japánban VG-1 acélból készült
modell sima pengével (plain edge, a penge formája clip point ) , ő
ma már csak a szabadidős tevékenységeken vesz részt néha, lévén
közel 13 centis a penge, nem szeretném hétköznap elkoboztatni.
Ezzel az első műhelyem harmonikaajtaját is méretre tudtam szabni,
szülinapi partin húst szeletelni..
Cold Steel Voyager XL |
Nem szerettem volna ha a
műhelyben használódik el, így vettem egy Byrd Wingset, ami egy
sima és egy fogazott pengét is hordoz, de nem jött be, egy hómap
után ment a dobozba. Majd jó lesz valamire.
Byrd Wings |
Ekkor jött a mai napig
is kedvenc és mindig velem lévő Spyderco Native, minden törvényi
feltételnek megfelelő, sima penge, lándzsahegy formával (spear
point), egyetlen bajom az volt vele, hogy ha teljesen tükörsimára
políroztam az élét, hát a szőrt vitte de a paradicsomot nem. Kis
utánanézés után már a durvább fenést követően mindössze
porcelánon húzom meg, így mindent visz. Hiába, a porkohászati
acélok néha másféle törődést igényelnek.
Spyderco Native |
Ebbe
a kategóriába tennék még egy dolgot, a multiszerszámokat
(multitool), amiről nekem elsősorban a Leatherman ugrik be, de ma
már több cég is gyárt ilyesmit, olcsóbb kínai verziótól a
százezres tételig minden van. Ha jól átgondoljuk választáskor
a dolgainkat, jó sokáig hű társunk lesz: Jómagam egy Leatherman
Wawe-t használok, gyakorlatilag napi szinten.
Leatherman Wave... |
...külső eszközök... |
...a fogó és a belső eszközök... |
... és a bitkészlet |
(Ma például a kiságy
alját kellett lejjebb tenni. Elő a laposbit készletből a 4mm-es
imbuszt és hajrá! ) Ezzel nyomom le a horgok szakállát, a fűrésze
már sokszor kihúzott a bajból, a kisollója szuper, a drótvágója
úgyszintén, és ezen is van két penge, egy sima és egy fogazott.
Sőt a reszelőjén van egy gyémántporos felület is finomabb
melókhoz, például a köveken kicsorbult horog esetleges fenése.
Az igásló
Amikor
nagyobb terhelésnek kell kitenni egy kést, vagy sok olyan feladatot
kell megoldani vele ami viszi az élét, és a sok fenéstők,
élezéstől valószínűsítjük a korai elhasználódást,
nevezzünk ki egy olyat amit nem sajnálunk annyira. Jó, jó persze
mindegyiket sajnáljuk, de keressünk egy olyan tulajdonságot ami
miatt mégse fogjuk megsiratni. Véleményem szerint legjobban akkor
járunk ha az árat csökkentjük, de a minőséget és a használati
értéket nem. Na most látom hogy bután néznek sokan, mert az
olcsón jót nekünk a tündérmeséken kívül máshol nem mutatták
meg. Itt egy olyan késtípust szeretnék bemutatni, amiből az elsőt
amit láttam Svédországból hozta nagybátyám édesapámnak. K.J
Eriksson volt a szénacél pengére írva, egy , a penge közepétől
kicsit lefelé törő hegyű , a párhuzamos levezető él alatt sima
v alakban összefutó vágóéllel bíró eszköznek látszott. Akkor
még kölyökként csak az egyszerűsége fogott meg, igazi skandináv
letisztult forma, pont annyira egyszerű amennyire lennie kell a
folyamatos használathoz. Nálunk MORA néven lépett be a
köztudatba, majdnem 10 éve amikor a K J Eriksson és a Frosts cégek
fúziójaként létrejött a Morakniv. Makrai "Ales" két tesztjét is
olvastam erről a szerszámról, ami az éles teszteken a hússzor
drágább neves túlélőkéseket is simán kenterbe vert. Ennél
speciel nem is a márka, hanem maga a pengeforma , az anyagok (bár a
legújabb, triflex nevű acéljukkal nem vagyok kibékülve), és az
északi-európai gyártás ami számomra mellettük szól. Annyira megkedveltem, hogy ha
látom ezt a formát valahol vásárban vagy egyéb helyen, szinte
mindig muszáj vennem ( Jó, jó tudom hogy rendelhetnék egy
szortimentet a gyártótól is akár, de az nem olyan izgalmas mint a
felénk ritkábban előforduló darabok). Nem kell horror árakra
gondolni, amit például a Bahco csinál, azt boltban is megkapjuk
3000.- HUF alatt.
Bahco |
Hasonló a Fiskars Finnországból, az Erikssont a
pécsi vásárban leltem egy ezresért, a Hultaforsra már nem
emlékszem, de talán az is onnan van, a nyírfanyelű szintén finn
Marttiini viszont kalandos utat járt be a dobozomig, Zoli barátom,
régi horgász lelt rá reggel korán a vásárban, egy kis hibája
volt, a gazdája úgy gondolta hogy majd ő meg a sarokcsiszolója
(flex) megoldják az életlenség problémáját, hála Istennek
hamar rájött hogy ez annál kicsit finomabb munkát igényel, így
Zoli, kemény ezer pénzért megszabadította a gonosztól, majd
véget nem érő könyörgésemet hallgatva, miszerint nekem jobban
kell átengedte az én birtokomba. Kapott egy kis finomítást és
olyan mint újkorában. Kicsit más a forma mint a többinél, a gerinc végig egyenes, de én ebbe a csoportba osztottam be.
K.J. Eriksson - Mora |
Hultafors |
Fiskars |
Marttiini |
Az
elnyújtott V alakú vágóél talán a legjobb vágóképességgel
rendelkezik, a hegye olyan finom hogy ha nem cseszed el még a horog
szemét is elég jól ki tudod vele pucolni mondjuk 10-es méretig,
amit meg különösen szeretek, a műanyag tok alján szépen
kifolyik a víz, illetve magától nem távozik belőle a kés.
Egy
dolgot nem tudtam még eddig csinálni vele, kenyeret szelni a penge
rövidsége miatt, de azon kívül szinte mindent. Van egy a
kocsiban, egy az evésekhez mindig nálam (bár erre most új
darabot fogok be..), a többi a dobozban, a többi penge között.
Az étkező
Igazából
a legtöbbször – ahogy írtam is - én erre a Bahcot használom
jobbára, nekem ha evés akkor az Opinelek jutnak elsősorban
eszembe. Ezek a kis francia kézi gyártású szépségek már
sokszor felbukkantak az életemben, határozottan emlékszem
hogy először Zacsi barátomék konyhájában eszegettem vele. Azóta nálam
is megfordult néhány, én egy 12-es szénacélt tartottam meg,
ilyet kapott tőlem Bazsi is a harmincadikra.
Opinel No12 szénacélból |
Nagyon jó a filéző,
a gombaszedő késük és a fűrészük is. Sőt, van kifejezetten
gyerekeknek készült hegy nélküli verzió is. Mostantól az
uzsonnáscsomagomban egy szintén vásári, talán német
lomtalanításból származó kis kovácsolt fanyelű található,
komoly 200.- forintért. Kis plasztika, hevenyészett bőrtok és
jöhet velem horgászni.
egy gombóc fagyi |
Bozótvágó
Ha
sokszor járunk olyan helyre pecázni ahova mások nemigen, azt a
bozót külleméből hamar meglátjuk. Jó szolgálatot tesz ilyenkor
egy bozótvágó/machete kinek hogy tetszik, ezt nem is magyaráznám
túl, a lényege úgyis az, hogy addig capkodjuk a növényzetet,
amíg elég helyet nem csináltunk magunknak. Jómagam egy
Tramontinát használok, talán ár-érték arányban még ez a
legjobb. Válassz olyat amelyik tetszik és jó megfogni.
Tramontina |
suszter a kaptafánál |
Ezt a fentit még pár éve rajzoltam meg a Gurkák kukrijához hasonlóra, majd egy barát kivágta nekem a nyers lemezt, aztán folytatva a munkát lefinomítottam, és kapott egy nyelet. Egyáltalán nem olyan mint amilyennek lennie kellene, de próbálkozni jó volt vele..
A filéző
Az
abszolút catch & release fanatikusok most ugorjanak lejjebb, ez
nem az ő típusuk. Mi - urambocsá – olykor megesszük a halat, és
ilyenkor gyorsan kell jó munkát végezni, hogy igazán frissen
készüljön a vacsora/ebéd (húzd alá amit választasz). Eleinte
egy ICEL márkájú Portugál félflexi filézőt vettem, de miután
ezt nem egészen halakhoz találták ki - bár ismét az ár-érték
arányt jónak tartom – hamar átvette a helyét egy Marttiini. Na
ez igen.
az ICEL |
Az
összes többi esetre már nevet/kategóriát sem aggattam, nem is
lehet mindent végignyálazni, hiszen nem is ez a cél. Én ezeket
használom a horgászatok során is, biztos lehetne őket
helyettesíteni mással, de pont az most ilyen szempontból a szép,
hogy mára több száz gyártó sok ezer termékéből választhatunk.
Amit érdemes betartani egy aranyszabály : mindig eredetit vegyél.
Rengeteg a hamisítvány a piacon, és meg sem közelítik az
eredetiek minőségét, egyetlen jó tulajdonságuk az olcsóságuk,
de sokszor még ez sem igaz. A jó késsel évekig-évtizedekig
dolgozhatsz, egyszer kell megvenni.
Apropó
megvenni. Mifelénk itt baranyában ritka a jó és széles
választékkal ellátott késes bolt. Néhány túraboltban, esetleg
az Extrametál pécsi üzletében nézelődhetünk. Igen ám, de ezt
hamar kinövi az ember ha választékra vágyik, vagy csak válogatni
akar. Több webshop is forgalmaz késeket, én egyet szeretnék
kiemelni a többi közül, Syaky késboltját (ITT), ahol a legtöbb
olyan dolgot megtalálod aminek éle van és szükséged lehet rá.
Mindig hamar reagál az újdonságokra, óriási a választék,
korrektek az árak. Érdemes gyakorta ránézni, illetve a blogját
olvasgatni.
Nagyjából
ennyi. Legjobb talán az, ha minden feladatra külön késed van, de
ez esetben nehézkes folyton egy komolyabb hátizsáknyit magaddal
cipelni. Ha le tudod redukálni, mindig jobban jársz. ( Volt egyszer
egy teszt, amikor különböző késeket adtak őserdőben élő
indián törzseknek, talán ha emlékeim nem csalnak Dél-Amerikában.
Akkor a Cold Steel SRK nyert. )
Ha
túl hosszú voltam elnézést kérek, de ez érzékeny téma, és
még így is csak súroltuk a felszínt. Nem okoskodásnak szántam,
inkább gondolatébresztőnek vagy ha valaki tanácstalan a témában
akkor segítségnek.
A
következő késeket mondjuk hogy csak dicsekvésképpen teszem ide,
aki eddig elolvasta megérdemli hogy még néhány kép és pár sor
erejéig feltartsam.
10 év körüli Wenger vadászkés. Családi ajándék. |
A következőt is a vásárban találtam, inkább fura kinézete fogott meg (meg hát két hal van rajta...), sosem használtam. Ha bárki tudja kié a jel, legyen olyan drága írja már meg, és sosem láttam sehol
a fura |
és a jele |
Egyik büszkeségem, szintén a vásárból. Pista bá' a nivás vadász emberke hozta ki, nála gyakorta nézelődöm, Puma bicskák, Puli kések, néha még egy Pyraster is megfordul az asztalkáján.
Szintén nem tudok semmit a készítőről, akinek van információja azt szívesen meghallgatom.
(Update: A kés Porpáczy Zsolt zalaróegerszegi késes remeke. Már nincs a tulajdonomban, Pikesaber projekt miatt megváltam tőle. Prémium kategória.)
(Update: A kés Porpáczy Zsolt zalaróegerszegi késes remeke. Már nincs a tulajdonomban, Pikesaber projekt miatt megváltam tőle. Prémium kategória.)
Végül de nem utolsósorban egy hogy is mondjam.. átutazó. Rövid ideje van nálam, nem tudom meddig marad. Egy Amerikába kivándorolt Kovács nevű kovácsmester készítette a '90-es évek elején. Tökéletes súlyelosztás, gyönyörű penge. A nyél és a tok kicsit lemarad szépségben a mai custom késektől, de funkcióját tekintve teljesen jó.
Kovács |
Amit még megemlítek az egy Spyderco Ocelot. Képet már nem mutatok róla, mert három hete új gazdája van. Egy csodaszép darab, de néha meg kell válni a gyűjtemény helyben topogó darabjaitól, hisz a horgászbotok is szaporodnak szépen. És azokat nem csak nézegetem..
Jó ideje vártam ezt a bejegyzést Hiszen mióta először voltam a műhelyedben, és kezdtem sejteni mennyit tudsz ezekről szerszámokról, érdekelt milyen gyűjteményed van. Örömmel látom, hogy van néhány olyan darab, amit én is használok. Remélem lesz még sokszor alkalmam személyesen is tanulni tőled. Szóval, köszi Peti.
VálaszTörlésZavarba hozol.. örülök ha tetszett, én ikkább lelkes amatőrnek tartom magam a témában. Persze beleástam magam amennyire tudtam, de minél több időt töltök a késekkel annál több kérdés merül fel bennem. De hát így fejlődik az ember. Én mesélek neked a késekről, te meg nekem a folyókról :)
TörlésCikked nagyon tetszik. Érezni benne a tiszteletet és a szeretetet a kések irányában.
VálaszTörlésAz utolsó bicskát Porpáczy Zsolt készítette. Püben majd írd meg légyszíves, hogy mennyiért sikerült hozzá jutnod. Azt lehet, hogy cserélném ha kedved van hozzá.
Köszönöm az említést.
syaky
köszönöm. Estefelé megírom a történetét. És igazán nincs mit, ami figyelemre méltó arra figyelünk :)
TörlésHa közelebb lennék, igénybe is venném ezt a szolgáltatási ágat. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy rendszeres felhasználó létemre az él visszaállítása nem megy.
VálaszTörlés